A cukorbetegség (gestacios diabetes - GDM) a várandós nők kb. 2-3 százalékánál fordul elő. A babavárás ideje alatt több inzulinra van szüksége az anya szervezetének, mint máskor. Az inzulinigény növekedését a méhlepényi hormonok okozzák. Ha az anya szervezete nem képes több inzulint előállítani, és így az inzulin nem tudja a hatását kifejteni - azaz nem tud glukózt a sejtekbe juttatni -, akkor megemelkedik a vércukorszint: először csak az étkezések után, később pedig már az éhgyomorra mért vércukorszint is magasabb értéket fog mutatni a normálisnál. A magzat is termel inzulint éppen annyit, amennyire a szervezetének szüksége van. Ha az anya vérében tartósan sok cukor szaporodik fel, akkor az a véráramon keresztül eljut a magzathoz is. Ilyenkor a gyermeknek is több inzulint kell előállítania, hogy a normális vércukorszintet fenn tudja tartani.
Az anya szervezetében a tartós inzulinhiány hatására károsodhatnak a sejtek, és így elégtelen lehet a magzat oxigén – és tápanyag ellátása. Ennek következtében ödéma léphet fel, amely zavarhatja a szervek működését. Az anya cukorbetegsége a magzat súlygyarapodását is okozhatja. A nagyobb magzat sérülékenyebb, a szülés alatt könnyebben érheti károsodás, ezért nagy jelentősége van a szűrésnek. A szűrést a terhesség 24-28. hetében javasolt elvégeztetni: éhgyomorra 75 gramm glukózt (szőlőcukrot) tartalmazó, 2-3 dl vizes oldatot kell meginni. A cukros oldat elfogyasztása előtt - és utána két órával is - megmérik a vércukorszintet. Ha a később mért érték 7,8 mmol/l felett van, akkor fennáll a cukorbetegség veszélye. A diagnózis felállítása után, az anya személyre szabott diétát kap az orvostól vagy a dietetikustól. A diéta célja, hogy biztosítsa az anya és a magzat számára szükséges energia - és tápanyagszükségletet úgy, hogy normalizálja a vércukorszintet a magzat megfelelő fejlődése és súlygyarapodása mellett. A diétának mindig személyre szabottnak kell lennie.
Szülés után a diétát még hat hétig be kell tartani és utána ismét
elvégzik a cukorterheléses tesztet. Ennek az eredményétől függ az, hogy
folytatják-e a kezelést. Az esetek nagy többségében ilyenkor már nem
áll fenn cukorbetegség, így vissza lehet térni a régi étrendhez, de
javasolt odafigyelni az ételek összeállítására továbbra is.
Előfordulhat, hogy a szülést követően is cukorbeteg marad az anya,
ilyenkor valószínűleg már a terhesség előtt is volt cukorbetegsége,
csak nem derült ki. Az úgynevezett valódi (1.típusú) cukorbetegség is
kialakulhat a várandósság alatt. Ebben az esetben folytatni kell a
diétát és az inzulinos kezelést.
Elmondhatjuk, hogy ma már rutinfeladatnak számít ez a vizsgálat, mely során genetikai és diagnosztikai vizsgálatra vesznek mintát a magzatvízből. Ehhez előlegesen szükséges egy abnomrális AFP érték, illetve ha az UH nem mutatja ki az okokat.
Az amniocentézist a 16. és 18. hét között szokás elvégezni. A hasfalon átvezetett tűvel mintát vesznek a magzatvízből (10-20ml), amiből biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendelleneségek. (nyitott gerinc). Előtte UH vizsgálatot végeznek, hogy meghatározzák a magzat és a lepény helyzetét. A vizsgálat minimális mértékben növeli a vetélés kockázatát(Statisztikailag annak az esélye, hogy egy 35 éves nő az amniocentézist követően elvetél, 1 a 200-hoz.), ezért nem végzik minden kismamánál. Az eredményre (persze kórháztól függetlenül) 4 hetet kell várni. Mivel az eredmény ennyire későn érkezik meg, ha mégis szükséges az abortusz elvégzése, arra nem kerülhet sor körülbelül a terhesség 20. hetéig.
Leginkább a 35 év feletti nőknek javasolják, mert ekkor nagyobb a magzat egészségének kockázata. Ugyancsak javasolják azoknak a terhes nőknek, akiknek a családjában előfordult Down-kór, nyitott hátgerinc, vérzékenység vagy izomsorvadás, valamint akik már szültek fogyatékkal élő gyereket.
Maga a vizsgálat inkább kellemetlen, mintsem fájdalmas, viszont a beavatkozás után pihenni, feküdni szükséges.
Az első időszak alatt gyakran
előfordul, hogy a kismama rosszullétekkel küzd, fáradékonyabb,
aluszékonyabb, így kevésbé vágyik párja testi közeledésére. Az első
egy-két hónap fokozottan a lelki életről szól: a csodáról, a közös gyermekről.
Bár lehetséges, hogy magát a közösülést nem is kívánja annyira a fiatalasszony, a testiséget, a szeretetteljes összebújást nem érdemes száműznie életükből. Ez sokat jelenthet a férjnek, aki kicsit összezavarodott lehet az új állapottól.
Az esetek döntő többségében a nők a terhesség harmadik hónapja után fokozott vágyat érezhetnek. Ez magyarázható azzal, hogy a terhesség félidejében a hüvelyi szövetek vérrel bőven telítődnek, a váladéktermelés növekszik, így - ha nemcsak testileg, de lelkileg is egészséges a kismama - úgy érezheti: soha több kedve nem volt a nemi élethez, mint most. Pocakja domborodik ugyan, de feszes, ugyanakkor érzékeny keblei kezdenek sosem látott méreteket ölteni. Mindezek mellett kezdeti idegesebb pillanatai nyomtalanul eltűnnek. A kismama ebben az időszakban vidám, kiegyensúlyozottabb, mint valaha, de még fürge és energikus
Sajátos nyelv kialakítása
Ha azt mondjuk: nem várhatjuk el a másiktól, hogy kitalálja: arra vágyunk, hogy elmosogasson helyettünk, a leghelyesebb, ha inkább elmondjuk neki - erre a legtöbben egyetértően bólogatnak.Vannak, akik feltétlenül tudni akarják, vannak, akik meglepetést szeretnének, de a legtöbben úgy vannak vele, hogy bármilyen nemű is lesz a gyermek, a lényeg,hogy egészséges legyen. ÉS ez így is van jól.
A gyermek génjeinek 50%-át édesanyjától, 50%-át pedig édesapjától örökli, ahogy mi is a szüleinktől örököltük őket. Ez azt jelenti, hogy gyermekünk génjeinek körülbelül egynegyede egy-egy nagyszülejétől származik. A gének DNS-ből (dezoxiribonukleinsav) állnak. A gének együtt határozzák meg a baba összes külső és bizonyos belső tulajdonságait pl, a szeme színét, az orra alakját és annak méretét. Továbbá a gének hordozzák azokat az utasításokat, amelyek révén a megtermékenyített petesejt előbb magzattá, majd újszülötté fejlődik és tartalmazzák a szervezet működéséhez szükséges összes jelenlegi és jövőbeli információit.
A gyermek neme mér a fogantatásban eldől. Hogy utódunk fiú vagy lány lesz-e, az apa hímivarsejtjének ivari kromoszómája határozza meg. Minden egyes spermium vagy egy X (női) vagy egy Y (hím) kromoszómát tartalmaz, a petesejtben egy darab X kromoszóma található. Két X kromoszóma – egy apai és egy anyai – lányt eredményez. A fiúgyermekhez egy X és egy Y kromoszómára van szükség, vagyis a hímivarsejtnek Y kromoszómát kell tartalmaznia. Számos módszer ismert a baba nemének befolyásolására, de egyik sem garantálja a kívánt nemű utódot.
Évezredek óta nagyon sokféle jelből próbáltak jósolni a születendő gyermek nemére.
"Úgy tartották, ha az asszony magas, nyúlánk testalkatú, tüzes természetű,
nedveiben a hideg és nedves dominál, terhét jobb oldalt magasan hordja, fiút
szül. Ha viszont alkatára nézve deréktól lefelé szélesebb, felsőteste soványabb,
kissé lomha és melankóliára hajlamos, testnedveit tekintve meleg és száraz alkatú,
terhét bal oldalt alacsonyan hordja, lányt szül."
A magyarországi népi hiedelmek körében számos, fiúgyermek születésének "biztosítására" vonatkozó előjelet, jóslást és előírást találunk. A lakodalomban elterjedt szokás volt, hogy a vőlegényes házhoz érkezvén a menyasszonynak egy kisfiút ültettek az ölébe, hogy elsőnek fiút szüljön. Ha a menyasszony és a vőlegény tűt szúrt a mellényébe, illetve a szoknyája hasítékába, fiú fogant, ha a férfi valamilyen ruhadarabját az ágyba, valamelyik szerszámát, fejszét, tarisznyát pedig az ágy alá helyezte, az is eredményes lehetett. A további születendő gyermekek nemét is igyekeztek mágikus úton befolyásolni. A Dunántúl több vidékén a szülőnő méhlepényét körte- vagy almafa alá földelték el, attól függően, hogy fiút vagy kislányt kívántak következő gyermeknek. A körte a fiú, az alma a leánygyermeket jelképezte.
Igen-igen ez is egy vizsgálat, ami különféleképpen végeznek illetve végezhet a kismama is. Ekkor érzi meg talán először, hogy valaki tényleg van odabenn és ezek után már minden apró jelre reagálni fog, éreztetve,hogy milyen jó neki odabenn.
Az első terhesség alatt hamarabb, de általában a 16.-20. hét körül érezhetjük először,hogy megmozdul a baba. Innentől fogva egyre gyakrabban, a terhesség előrehaladtával pedig egyre erősebben érezhetjük. Kérdezték már sokan, hogy milyen érzés, hiszen lehet,hogy csak bélmozgásról van szó. Én azt mondom, hogy azért egy kismama meg tudja különböztetni a kettőt.
Magzatmozgást számolnak UH vizsgálatok során is, NST ill. CTG során. Viszont minden kismama maga is el tudja végezni. A 32. héttől kezdve ajánlott (de előtte is nyugodtan lehet, megnyugtatásul például) minden ebéd után, kórházi bentfekvés esetén naponta 3 alkalommal megszámolni a 30 perc alatt érzett magzatmozgást és regisztrálni. Több alkalommal (stimuláció után is) észlelt 5-nél kevesebb mozgás a magzat állapotának rosszabbodásának intő jele lehet, melyet jelezni kell kezelőorvosának.
Az utolsó két hétben a magzatmozgások száma csökkenni kezd, néha fájdalmassá is válik, hiszen a magzatvíz mennyisége csökken, ezáltal megszűnik annak tompító hatása.
A következőkben a magzati szívhang vizsgálatokról szeretnék szólni.Én úgy vettem észre, hogy ez a legnagyobb, vagy a második legnagyobb dolog egy kismama életében. Hallani, ahogy dobog a kisbaba szíve...
A legtöbb kismama ugye a 4.-5. héten megy el először orvosához, azonban az első magzati szívhang leginkább csak a 6. héttől
érzékelhető. Ebből jó eséllyel lehet következtetni a fogantatás
időpontjára is, ha ugyanis a naptár szerint már a 7. héten kéne lenned,
jó rá az esély, hogy a baba csak 1-2 héttel később fogant.
Más a helyzet, ha a legutóbbi vizsgálaton még látta az orvos a magzati
szívhangot, a következőn pedig nem. Sajnos a 12. hétig bekövetkezhet az
a sajnálatos eset, hogy a baba elhal, ennek az esélye nagyjából 6
százalék körül van. Azonban csupán a szívhang hiányából erre nem lehet
következtetni. Mindenképpen szükséges az UH vizsgálat, az elhalás tényének megállapításáshoz.
A magzati szívhang vizsgálatának a későbbiekben is fontos szerepe van.
A 15-16. héttől a védőnő is meghallgatja a szívhangot az ún. Doppler
készülék segítségével, ami úgyszintén ultrahangos elven működik.
A 36. terhességi héttől a CTG vizsgálaton is a magzat szívhangjait
figyelik. Azt nézik meg, hogyan reagál a saját mozgására, illetve az
esetleges méhösszehúzódásokra, és ebből következtetnek a kicsi
állapotára (és nem arra, mikor fog megindulni a szülés, mint azt sokan
hiszik).
A CTG-ről egy kicsit bővebben
A CTG a kardiotokográf rövidítése, mely egy olyan speciális műszer, amivel a magzat szívműködése és a méh aktivitása egyszerre figyelhető és mindezt egy papírszalagra rögzíti. A regisztrált szívműködés folyamatos görbeként látható (felső vonal), melynek változásából következtethetünk a magzat állapotára. Ehhez figyelembe kell venni még a méhtevékenység görbéjét is (alsó vonal). Ha rögzítjük a vizsgálat alatti magzatmozgásokat is, újabb információt nyerhetünk.
A CTG vizsgálat a 20. héttől bármikor elvégezhető, azonban a terhesgondozás során csak a 36. héttől kezdve NST formában (lásd később) hetente, majd a terminus után 2 naponta javasolt, valamint a vajúdás, szülés alatt végig rögzítésre kerül.
A CTG-nek két érzékelője van. Az egyik a szívműködést figyeli, a másik a méhtevékenységet. Mindkét detektort a hasra rögzítik egy puha pánttal. Az érintkezést ultrahang zselével segítjük elő. A mérést általában 20 percig végezzük ülő, vagy féloldalt fekvő helyzetben. A CTG vizsgálat teljesen veszélytelen.
Működési elveA cardiográf ultrahanggal, ún. Doppler elv alapján érzékeli a szívlüktetést. Két szívösszehúzódás között eltelt időből kiszámítja a pillanatnyi, egy percre vonatkoztatott szívfrekvenciát. Ezt folyamatosan regisztrálja a CTG papíron. A magzati pulzusszám pillanatnyi értéke 120-160/perc között normális a terhesség 36. hetétől. Megfigyelhető, hogy a magzati szívfrekvencia szinte állandóan változik, így a görbe "fűrészfogszerű" apró ingadozást mutat. Ez a szívműködés ún. oszcillációja. Az oszcilláció nagysága (amplitúdója) és időbelisége (oszcillációs frekvencia), szintén fontos jelzője a magzat állapotának. Az alapfrekvencia rövid időn belüli változásai a görbe emelkedését (akceleráció) vagy süllyedését (deceleráció) okozhatja. Ezek a jelek a magzat oxigénellátottságára utalhatnak. (lásd később). A magzati szívfrekvencia ilyen gyors változékonyságának a magyarázata a magzati vérkeringés szabályozásának éretlenségére vezethető vissza. Míg egy érett szív a kisvérkör és a nagyvérkör felől érkező vérmennyiségek közötti egyenlőtlenséggel és az erek ellenállásával a szívizom erejének szabályozásával küzd meg, addig a magzat szíve a pulzusszám gyors változásával reagál.
A méhmüködést a készülék a méh összehúzódásakor megváltozott szöveti elektromos vezetőképességgel lehet mérni. A méhizom nyugalmi állapotában is aktív. A méhtestben percenként több, kisebb ingerhullám terjed végig (Alvarez hullámok). Ezek az összehúzódások a várandósság alatt egyre fokozódnak. Időnként egy-egy erősebb méhtevékenység is regisztrálható anélkül, hogy ezt a kismama érezné, vagy "fájásként" élné meg (Braxton-Hicks-kontrakciók). Ezen összehúzódások funkciója valószínűleg a méhizom "tornája", valamint a lepényi vérkeringés felfrissítése, teljesen élettaniak, nem kell tőlük megijedni.
Non-stressz teszt (NST)
Az NST egy nyugalmi állapotban végzett CTG vizsgálat, mely során a magzat mozgásait is rögzítjük. Ezt a kismama egy nyomógomb segítségével jelzi a készüléknek. Az eredmény háromféle lehet:
Reaktív : a görbe jó, a magzat aktív és a magzatmozgásokra a görbe rövid ideig tartó emelkedéseket mutat (akcelerál)
Suspect : azaz gyanús. Kisebb eltérések láthatók a görbén, melyek nem egyértelműen kórosak. Néha csak az a magyarázat, hogy a magzat alszik, inaktív. Ilyenkor 30-60 perc múlva ismétlés szükséges.
Nem reaktív : a görbe kóros jeleket mutat (120/perc alatti tartós szívfrekvencia, beszűkült görbe, süllyedések -decelerációk stb.). További vizsgálat szükséges, mivel oxigénhiányos állapot fenyeget.
Terheléses CTG
A terhelés alatt a méh és a méhlepény vérkeringése kissé csökken. Amennyiben a lepényi keringésnek nincsenek tartalékai (rejtett elégtelenség), a CTG-n kóros elváltozások jelennek meg. Terhelést jelent a fizikális terhelés (torna, guggolás, szobakerékpár, lépcsőzés- FTT- fizikális terheléses teszt), méhösszehúzó oxitocin infúzió (OTT- oxytocin terheléses teszt), vagy az emlőbimbó stimulációjára kialakuló méhösszehúzódás (EST- emlő stimulációs teszt). Manapság az ultrahangos keringésvizsgálatok (flowmetria) alkalmazása kiváltották a terheléses CTG vizsgálatokat.
Kisbabánk fejlődését mi támogatjuk, segítünk neki. A következőkben megtudhatjátok,hogy mivel. És ezek mind ételek, élelmiszerek, tehát nem vitaminkapszulák...
KÁLCIUM
A magzat csont- és fogfejlődéséhez
elengedhetetlen. A terhesség idején kétszer annyi kalciumra van
szükség. Kalciumforrás a tej, sajt, joghurt, túró, szardínia. Ízletes
vitaminbombát kapunk, ha különböző tejturmixokat készítünk.
FEHÉRJE
A
magzati agy fejlődéséhez szükséges. Fehérjeforrás a hal, hús, dió,
mogyoró, tojás. Fontos, hogy alacsony zsírtartalmú ételeket
fogyasszunk, ezért inkább baromfit és sovány húsokat válasszuk
étkezéskor.
C-VITAMIN
Erősíti a szervezet
ellenállását a fertőzésekkel szemben, segíti a méhlepény megfelelő
működését. Friss gyümölcsökben és zöldségekben található: paradicsom,
paprika, kelkáposzta, karfiol, narancs, grapefruit, eper.
ROSTOK
Fontos,
hogy a napi táplálék nagy részét rostdús tápanyagok alkossák, mivel a
terhesség alatt gyakori székrekedést megelőzi. A gyümölcsök és a
zöldségek fontos rostforrások, illetve a korpás kenyér, a mogyoró- és
diófajták, a barnarizs, a zöldborsó, aszalt sárgabarack és a málna is.
FOLSAV
A
magzat központi idegrendszerének fejlődéséhez szükséges. A terhesség
alatt a normál mennyiség többszörösére van szükség. Forrása a brokkoli,
mogyoró, spenót, korpás kenyér, gomba, zöldborsó, sárgadinnye és banán.Egy hátránya van: gyors a szervezetből való kiürülése. Pont ezen tulajdonsága miatt szedi a kismamák többsége a gyógyszert.
VAS
A
magzatnak vasraktárakat kell kiépítenie a születése utáni időre, és az
anya szervezetének vérmennyisége is igényel vasat az oxigén
szállításához. Vasat tartalmaz a sovány vörös hús, a máj, a tonhal, a
spenót és az aszalt sárgabarack is. A májnak viszont mértékletes
fogyasztása javasolt a magas A-vitamin tartalma miatt, amely ártalmas
lehet a magzat fejlődésére.
FOSZFOR
Az egészséges
csontépítéshez és egyes tápanyagok felszívódásához nélkülözhetetlen.
Sok foszfort tartalmaznak a húsok, száraz hüvelyesek, a burgonya és az
olajos magvak.
MAGNÉZIUM
Az idegrendszer egészséges
működéséért felel. Magnéziumot tartalmaz a zabpehely, a banán, az
olajos magvak, a szárazhüvelyesek és a mák is.
...,ami téves megállapítás. Igaz, hogy a várandós nők sokkal hajlamosak könnyelműségre, az előbb említett mondatot mondogatva maguknak. Holott fontos tudni, hogy az első két trimeszterben nincsen szükség többlet kalóriára, inkább a táplálék minőségére és összetételére kell odafigyelni. Ennyi odafigyelés a babánk és a saját egészségünk érdekében igazán nem nagy dolog. Szerintem...
Mit együnk?
A fehérjebevitelt ajánlott növelni, napi két kisebb adag sovány hús, hal, tojás, hüvelyes vagy dióféle ehhez elég.
A terhesség alatt több kalciumra is szükség van - napi két-három adag tej, sajt, joghurt vagy szójatermék ezt biztosítja. Az áldott állapotban lévő nő D-vitamin szükséglete is emelkedik. A vitamin nagy része a napfény által keletkezik, tehát jó, ha minél több órát tölt a kismama a szabadban. Emellett fogyasszon D-vitamin tartalmú élelmiszereket, például zsíros húsú halat és tojást, esetleg vitaminkészítményt.
A terhesség elején az orvos ellenőrzi, hogy a szervezet elegendő vastartalékkal rendelkezik-e. A vasfelszívódás ilyenkor intenzívebb, ezért több vasat tartalmazó élelmiszert tanácsos fogyasztani: vörös húsokat, tojást, hüvelyeseket, dió- és mogyoróféléket. A tea gátolja a vas felszívódását, ezért inkább étkezések között ajánlott kortyolgatni.
A terhesség időszaka alatt - ha lehetséges - a vegetariánus táplálkozást fel kell függeszteni. Ha ez semmiképpen sem kivitelezhető, a vegetáriánus édesanyáknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a megfelelő tápanyagbevitelre. Elsősorban a fehérjék, vas, jód, B12, A és D vitamin, kalcium tekintetében kell gondoskodni a pótlásról.
Alapelvek
Szót kell még ejteni a kívánósságról, hiszen ezt is terhességi gyanújelként tartjuk számon. Van, akinél valóban megfigyelhető a jelenség és lehetetlen dolgokat kívánnak meg, van, akinek csak az étvágya nő. Tudományos kutatásokból tudom,hogy a szervezetben hiány van valamilyen mikrotápanyagból,
akkor annak tüneteként jelenik meg a "kívánós" állapot, egy kissé
csalóka módon.
Például
a C-vitamin hiánya miatt kívánjuk az édességeket általában, a
nyomelemek hiánya gyakran a csokoládé utáni vágyban jelentkezik,
és a nem szűnő szomj vagy jégkocka utáni sóvárgás – természetesen
megfelelően hidratált szervezet esetében – a vashiány tünete lehet.
Ha csokoládét kívánunk, az cink, fluorid, króm, magnézium, mangán, réz vagy vas hiányra utal. Ha húst, B12-vitaminra, cinkre, szelénre, vasra. A máj B2-, B6-, B12-vitamin, cink, réz, vas hiányára. Ha sajtot ennénk, akkor fluorid, foszfor, kalcium, króm hiányzik a szervezetünkből. Ha spenótot A-, C-, K-vitamin, bór, foszfor, kalcium, szelén hiányzik. Ha pedig tejet akkor foszfor vagy kalcium.
Azért ezt ne vegyük szerintem 100%-ra, hiszen minden kismama minden kismama szervezete más és más. Személyes megjegyzésként annyit mondanék, hogy nálam ez a kívánósság PMS alatt is jelentkezik:)
Gondolom sokakat érdekelhet,hogy hogyan számolhatja ki a szülés várható időpontját. Ezt persze megteszik a terhesgondozás folyamán is, illetve az UH vizsgálatok során is.
Az interneten rengeteg kalkulátor van,ami számol helyetted is. Csak példaként: ez és ez.
De egy nagyon egyszerű módszerrel is kiszámítható.
A terhesség időtartama általában kétszázhatvan nap a fogamzástól számítva vagy kétszáznyolcvan nap (42 hét) az utolsó havi vérzés első napjától számítva. Ez azonban átlagos érték és azon alapul, hogy a terhes nő pontosan emlékszik utolsó havi vérzése kezdetére (amit ugye, egyébként is tanácsos feljegyezni minden hónapban), továbbá hogy ciklusai rendszeresen huszonnyolc naposak. Mivel nagyon sok nő havi ciklusa ennél rövidebb vagy hosszabb, teljesen rendjén való, hogy a gyermek születése az anya utolsó vérzésének első napjától számított harminckilencedik és negyvenedik hét közötti időszakra essék.
A terhesség normális körülmények között 9 naptári hónapig, 10 holdhónapig, tehát 40 hétig, azaz 280 napig tart. A magzat hosszának értékét a terhesség egyes időszakaiban úgy kapjuk meg az első és ötödik hónap között, ha a hónapok számát önmagukkal megszorozzuk.
Így pl. a 3 hónapos magzat hossza 3 x 3 = 9 cm. A hatodik hónaptól a hónapok számát öttel kell szorozni, így pl. a 8 hónapos magzat hossza 8 x 5 = 40 cm.
A magzat súlya a holdhónapok szerint a következőképpen változik:
Négy hónapos magzat súlya kb. 100 g; Öt hónapos magzat súlya kb. 300 g; Hat hónapos magzat súlya kb. 600-700 g;
Hét hónapos magzat súlya kb. 800- 100 g;
Nyolc hónapos magzat súlya kb. 1500-1700 g;
Kilenc hónapos magzat súlya kb. 2000-2500 g;
Tíz hónapos magzat súlya kb. 3000-3500 g.
A méh helyzete az első hónapban annyiban változik, hogy előre dől, és ebben a helyzetben nyomhatja a hólyagot, ami gyakoribb vizelési ingert válthat ki.
A 2-4. hónapban a méh még nem emelkedik ki a kismedencéből, de növekszik, és golyó alakúvá válik. A 4. hónap végén három haránt ujjal a szeméremcsont felett, az ötödikben 2-3 ujjal a köldök alatt, a hatodikban a köldök szintjében, a hetedikben a köldök és a szegycsont közötti távolság közepén, a nyolcadikban három ujjal a szegycsont alatt tapintható, a kilencedik hónapban kitölti a gyomorgödröt, de a tizedikben - mivel a méhfenék leszáll - a méh felső domborulata ismét a nyolc hónapos szintben, tehát három haránt ujjal a szegycsont alatt tapintható.
Noha a három hónapos magzat hossza csupán kilenc cm, mégis ember formája van, tehát kifejlődött a keze, Iába és a belső szervei. A magzatot a negyedik hónapban vékony finom bőr borítja és nemi szerveiről már megállapítható, hogy fiú-e vagy leány. Az ötödik hónapban már halk óraketyegésként hallható a magzat szívhangja és az anya ebben az időben érzi a magzat mozgását. A 6-7. hónapban, tehát 28 hét betöltése után, a magzat olyan érettségi fokot ér el, hogy koraszülés esetén is-igaz, speciális felkészültségű intézetben-életben tartható. Ezután fokozatosan tovább érik és minél később van a koraszülés időpontja, annál nagyobbak életben maradásának esélyei. Ezért törekszenek a szülészorvosok arra, hogy minden veszélyeztetett terhes szülését olyan későre tolják ki, amennyire csak lehet- ha szükséges, akár intézetbe való felvétellel.
Nagyon szépen köszönöm Erinek, hogy széppé, mitöbb csodálatossá változtatta a blogot. Nagyon boldoggá tett vele!
Ma Magyarországon 4+1, UH vizsgálat történik. UH segítségével történik a baba jelenlétének igazolása, egyes fejlődési rendellenségek kimutatása, a magzat fejlődésének ellenőrzése.
Az első vizsgálatra, az első 12. hétig kerül sor. Ezt diagnosztikai UH-nak is nevezik, hiszen ekkor történik a terhesség megállapítása. Ezen felül megállapítható, hogy kora, többes, élő vagy elhalt terhességről van szó valamint a méhen kívül terhességet is kizárják. Mint írtam vizsgálják a kóros koraterhessége, ami jelenthez bevérzést a petezsák alatt, a már említett üszögterhességet és a felszívódó ikert. Ezenfelül cysta-k és hasi folyadék jelenlétét is.
Kimutatható képtelek: petezsák 4-5.héten, szikhólyag 5. héten, szívcső pulzáció 5-6.héten.
A második UH szűrésre a 12-14. hét között kerül sor. A cél a fejlődési és kromoszóma-rendellenesékre utaló jelek kutatása, a pontos terhességi kor meghatározása. Vizsgálhatók már a koponya, az arc, gerinc, a szív és a végtagok valamint a lepény és a köldökzsinór jelenléte és helyzete. Továbbá ezen UH során kerül megállapítása a nyaki redők, az orrcsont, a baba ülőmagassága (fej és farkcsont közötti távolság-CRL), magzati koponya haránt átmérője (BPD) esetleg a femur hossza.
A harmadik UH-os vizsgálat időpontja a 19-20. hét közé tehető. Itt történik a kóros terhességi állapotok, a méhlepény rendellenességeinek meghatározása, és egy újboli terhességi kor megállapítás. Mérik a BPD-t, vizsgálják a koponyát, az arcot, a gerincet csigolyákként haladva, a négyüregű szív jelenlétét, a gyomrot, a hasfalat, a veséket, tehát minden belső szervet. Ezért is mondják, hogy ez a legrészletesebb UH vizsgálat.
A negyedik alkalom 30-30. hét körül történik.A cél a késői rendellenességek kiszűrése, valamint a magzatvíz vizsgálata és esetleges rendellenésségeinek felderítése és a lepény helyzetét meghatározó vizsgálatok. .A vizsgált paraméterek ugyanazok,mint a harmadik UH-n.
Az ötödik, egyben utolsó UH vizsgálat a 37. héten van. Megtörténik a szülési rizikócsoport kiszűrése, a szülésvezetés megtervezése céljából. Tehát, hogy császármetszésre kerül-e sor, vagy spontán szülés következik. Vizsgálják a paramétereket, a magzat elhelyezkedését, lepény és köldökzsinór helyzetét, valamint ha volt más császármetszés,akkor annak a hegvonalát telt hólyag mellett. Ezenfelül áramlási paramétereket is vizsgálnak, az esetleges szívfejlődési rendellenességek kiszűréseként.A magzat súlybecslése is ekkor történik, ennek hibaszázaléka -+ 10%.
Az UH során mért normál adatokról direkt nem írtam. Itt egy link, itt mindenki megnézheti, ha érdekli:)
Jelek utalnak arra, hogy babát várunk, ezért szépen fogjuk magunkat és felkeressük orvosunkat, aki igazolja a terhességet. Elkezdődik a 9 hónap, ami életünk talán legszebb időszakának tekintünk majd.
Egy rakás internetes oldal, újság, könyv, DVD meg mittudomén mi foglalkozik a terhesség lefolyásával, a baba fejlődésével, így ezektől eltekintenék. Úgyis írni fogok egyes vizsgálatokról, ahol érinteni fogom ezeket a dolgokat.
Most foglalkozzunk azzal, hogy mire számítsunk az első orvosi vizsgálat során, amire általában a 6-8. héten kerül sor.
Első alkalommal készüljünk fel, hogy mindent alaposan átvizsgálnak. Minden szervrendszert, hogy a baba a lehető legjobb körülmények között tudjon fejlődni és a kismamának se legyenek gondja a várandósága alatt.
Vizelet vizsgálat: ugyebár történhet ebből a terhesség megállapítása is, biztosat viszont az UH vizsgálat mond. A vizeletből történik a cukor és fehérje szint ellenőrzése is. Fontos vizsgálat, hisz ha a vizeletvizsgálat során cukrot találnak a vizeletedben, gyakran
azért van, mert a terhesség alatt a vese a normálisnál könnyebben
választja ki a cukrot. Előfordulhat az is, hogy a mintavétel előtt
valami édeset ettél vagy ittál. Ha azonban ez ismételten jelentkezik,
az jelezheti a terhességi cukorbetegség kialakulásának veszélyét is. A
terhességi cukorbetegséget annak megfelelően kezelik, hogy milyen magas
a vércukorszint. Gyakran elég a diéta, de súlyosabb esetben inzulin
alkalmazására is sor kerül.
Okok, amiért elvesztettük a kisbabát. Talán lényegtelenek is lehetnek, hiszen a veszteséget nem pótolhatja semmi. Mégis szerintem jó tisztába lenni, hogy mik azok a dolgok, amik visszafordíthatók, hogy a következő terhességünk "eredménye" egy mosolygós baba legyen.
Anyai okok
Legtöbbször felismerhetőek és szerencsére meg is szüntethetőek. Jellemző rájuk, hogy az anyai okok miatt történt vetélések a 8-10 hét után következnek be.
Apai okok
Az ismétlődő vetélések hátterében gyakran a hímivarsejtek rendellenességeit lehet kimutatni.
Magzati okok
Kromoszóma defektusok, beágyazódási zavarok, az embrió és a boholyképződés rendelleneségei.
Azt azonban ne tévesszük szem elől, hogy több tényező együttes jelenléte növelheti a vetélések számát és gyakoriságát.
Sajnos ilyennel is találkozunk. Nem is kevéssel... Keressük az okokat, a miértre a választ, de nem találjuk. Miért pont velem? Miért pont én? Nem is gondolnánk, hogy egyes felmérések szerint minden nőnél,akinél kimutatható a terhesség, 15-20%-a elvetél...
Nézzük meg pontosan mit is nevezünk vetélésnek ill. mik azok vetélésfajták, melyekkel a kórházi zárójelentéseken találkozhatunk..
A terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt spontán vetélésnek nevezzük. Ha nem állapítható meg a terhesség kora (nem ismert az utolsó menstruáció időpontja vagy nincs elvégzett ultrahangos vizsgálat), akkor az 500 g alatti vagy 30 cm-nél hosszabb, életjelenséget nem mutató magzat esetében beszélünk vetélésről.
Minden ettől későbbi terhességi hétben illetve ennél nagyobb magzat világra jöttekor, függetlenül a terhesség korától, szülésnek tekinthető.
A vetéléseket csoportosítása
A terhességi heteket figyelembe véve megkülönböztetünk:
A vetélések gyakoriságát figyelembe véve létezik:
Zárójelentéseken látható vetélés fajták:
Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. A statisztikai adatok szerint körülbelül 100-150 élveszületésre jut egy méhen kívüli terhesség.
A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító, vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre. A kórtörténetben szereplő meddőség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi műtétetek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a betegség kialakulásának valószínűségét. A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan előrejelezni és megelőzni nem lehet.
Ebben esetben a megtermékenyült, osztódó petesejt a petevezeték csillószőreinek károsodása miatt nem vándorol megfelelő ütemben a méh ürege felé, ezért a petevezeték falában megtapadhat. Amennyiben a petevezetékben fejlődő méhen kívüli terhesség nem hal el, pár hét alatt alhasi fájdalmat, hasüregi vérzést okozhat.
Felismerése
Méhen kívüli terhesség esetén nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés. Fogamzásképes korban a vérzéskimaradást követően jelentkező alhasi fájdalom, vagy pozitív terhességi teszt mellett kialakuló hüvelyi vérzés felveti a méhen kívüli terhesség lehetőségét.
A méhen kívüli terhesség diagnózisának pontos felállításához elengedhetetlen a hüvelyi UH vizsgálat, amely, nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Így a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét, helyét, valamint méhen kívüli terhesség esetében az állapot súlyosságát, a beavatkozás sürgősségét.
Kezelése
Gyanú esetén, az életveszélyes állapot kizárásáig mindenképpen indokolt a kórházi ellenőrzés és ellátás.
Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát.
Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak,
már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg
is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető.
Utóvizsgálatok viszont mindenképp szükségesek.
Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön.
A készítmény hatására a méhen kívül kialakult terhesség nyom nélkül
felszívódhat és szerencsés esetben az érintett petevezeték átjárható
marad.
Amennyiben a beteg állapota műtétet tesz szükségessé, hastükrözés és hagyományos hasi műtét végezhető. A hastükrözés a
hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb
gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt
petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges,
így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására.
Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni.
Ilyenkor a petevezető fala rendszerint már roncsolódott, ezért a
szövődmények elkerülése érdekében eltávolítása indokolt.
Méhen kívüli terhességet követően ismét kialakulhat hasonló, kóros
állapot, de a petevezetékek, és a petefészkek állapotától függően jó
esély van élettani terhességre. Az eltávolított petevezetékek ma már a
nem jelentenek akadályt a teherbeesés szempontjából, mert a meddőségi
centrumokban korszerű eljárásokkal végzett mesterséges megtermékenyítés
már széles rétegek számára elérhető.
Úgy gondolom, hogy ha valaki bármely tünetet észleli magán, azonnal forduljon orvosához, hiszen itt minden perc számít. Ezek mellett a kismama nagyon komoly veszteséget él át, így elengedhetetlen számára a család, az orvos támogatása.
Nem tapasztalat (még), de szerintem,ha valamelyik gyanú jelet észrevesszük magunkon, rögtön megyünk a drogériába vagy patikába egy terhességi tesztért. Aztán csinálunk még egyet, a biztonság kedvéért. Nézzük meg, miként is működnek ezek a tesztek.
A terhesség megállapítására szolgáló próbák egy hormon, hCG kimutatásán alapulnak. Ennek a szintje a vérben a terhesség idején gyorsan emelkedik, a terhesség 6. és 20. hete között éri el maximumát.Az immunológiai tesztek a vizelet vagy vér hCG-tartalmát vizsgálják specifikus ellenanyagokkal. Magas hCG jelenléte utalhat ikerterhességre (magas AFP-vel együtt) illetve elhalt, úgynevezett üszögterhességre.
Üszögterhesség: Ez egy olyan kórkép, amikor nem normális embrió, lepény, stb. fejlődik a megtermékenyített petesejtből, hanem ez a bizonyos szövet. Gondos ellenőrzés szükséges, mert ritkán rosszindulatú daganat felé is elfajulhat. A követés ultrahang vizsgálattal, és a béta hCG hormon szintjének mérésével történik. Ha a hCG szint csökken, akkor jó irányba alakulnak a dolgok....
Fontos megemlíteni, hogy a terhességi tesztek pozitivitása valószínűségi jelként értendő, hiszen ennek is vannak bizonyos hibaszázalékai. Egyes források szerint a patikai tesztek biztonsága elég siralmas.
"Minden hatodik-hetedik esetben téves eredményt adnak, amibe persze
bele kell számítani a tetszet végző személy "személyes tényezői" is.
Orvosok szerint az a terhesség, amelyet ultrahanggal ki lehet mutatni. Lényeges előnye az UH-nak, hogy a teszttel ellentétben a beágyazódás helye is megállapítható. És mint tudjuk egyáltalán nem mindegy, hogy a pete méhen belül vagy kívül van.
Tartja a mondás, hogy egy nő két dologért képes bármit megtenni: hogy terhes legyen és hogy ne... Tény, hogy rengeteget teszünk mi nők, bármelyik esetről is legyen szó.
Sokakat érdekelhet, hogy mik azok a jelek, tünetek, amik segítenek igazolni a terhességet vagy éppen megcáfolják azt.
A szakirodalom szerint a terhesség jeleinek 3 fajtáját különböztetjük meg. Gyanús, valószínű és biztos jelek. Nézzük sorba...
Gyanús jelek
A fogamzást követő néhány héten belül jelentkezhetnek. Gyanús jelek, tehát ezekből még nem következik semmi. Oda kell figyelni rájuk, illetve utána kell járni, hogy mi lehet az oka.
A menstruáció elmaradása
Egyéb oka lehet: utazás, fáradtság, hormonzavar, stressz, nagyfokú hízás vagy fogyás
Reggeli rosszullét
Egyéb oka lehet: ételmérgezés, vérnyomásesés, fertőzés és számos más megbetegedés
Viszkető, érzékeny, duzzadt mell
Egyéb oka lehet: fogamzásgátló tabletták mellékhatása
Mellbimbó elsötétedő udvara, apró kiemelkedő mirigyek a mellbimbó körül
Egyéb oka lehet: hormonzavar
Fokozott étvágy
Egyéb oka lehet: étrendi és lelki okok
Valószínű jelek
Ezeknek az igazolásához már orvosi segítségre is szükség van.
A méh és méhnyak felpuhulása (2-8 héttel a fogamzás után)
Egyéb oka lehet: elhúzódó menstruáció
Megnövekedett méh- és hastérfogat (8-12. héttől)
Egyéb oka lehet: daganat
Biztos jelek
Szintén orvosi vizsgálat (UH, Doppler vizsgálat) ellenőrzi.
Ultrahangon látható magzat (4-6 héttel a fogamzás után)
Magzati szívhang (10. héttől)
Felkészültünk, készen állunk arra, hogy babát várjunk. Mindenki tisztában van cselekedetének következményeivel, így azzal is, hogy egy-egy szexuális együttlétnek miféle eredményei lehetnek.
Azt, hogy hogyan kell szexuálisan együtt lenni a párunkkal, most nem részletezem:) Viszont nézzük meg azokat az élettani dolgokat, amik szükségesek ahhoz, hogy sikeres legyen az együttlét, tehát, hogy megfoganjon a trónörökös.
Elképzelhető, hogy a teherbeesés akkor is több hónapot várat magára, ha a fogamzó- illetve nemzőképességgel minden rendben van.
Teljesen
egészséges és termékeny, fogamzásgátlót sosem használt párok esetében
is 6-12 hónapig tarthat, míg a magzat megfogan, de ez átlagosan 3
cikluson belül megtörténik. A teherbeesés esélyei a nemi aktusok
megfelelő időzítésével növelhetők. A sikeres megtermékenyüléshez a fenti feltételek mindegyike egyszerre szükséges.
Én viszont azt mondom, hogy ha babát szeretnénk, ne gondoljunk az esetleges problémákra. Ne görcsöljünk rajta, ne akarjunk MOST és AZONNAL mindent, hisz akkor úgy sem fog sikerülni. Élvezzük az együtt léteket, és éljük továbbra is úgy az életünket, ahogy addig. Ha jönni akar, jönni fog...
Igyekszem azokat a hasznos dolgokat bemutatni, összefoglalni, melyek segíthetnek a kismamáknak, kispapáknak, laikusoknak felkészülni egy új élet fogadására